Még az egészen közeli, mindennapos bevásárlás, autózás közben is lehet felfedezni új, érdekes, történelmi vonatkozású helyeket Okinawán. Minden héten, akár többször is elautózom a Futenma amerikai laktanya mellett, de csak a minap vettem észre, hogy a 81-es út mellett egy kis kőtábla hívja fel a figyelmet a régi Kiyuna városrészt határoló 7 kis kőoroszlánra, "shiisa"-ra (hogy mi ezek jelentősége, ld itt). A japánul és angolul írt, térképpel illusztrált hirdetés kis városnéző sétára szólít fel, hogy a beépített lakónegyedben tett hangulatos kör során kézzel foghatóan ismerkedjünk meg a múlt emlékeivel.

Lefotóztam hát a táblát, kinyomtattam, és egy gyönyörű, napsütéses tavaszi szombat délelőtt a közelben leparkolva nekiindultam, hogy végigmenjek a sétán. A kőoroszlánok, némelyikük kissé megkopottan, vicces vagy fancsali képpel, egy-egy modern épület mellett, lakóház sarkánál, utcakereszteződésben őrködnek végtelen türelemmel. Ábrázatukon az időtlenség látszik, a végtelen elmúlással szemben mutatott eltökéltség: "kihullhat a fogunk, elmosódhat a szánk, eltűnhet az arcunk, mi mégis itt vagyunk és vigyázunk rátok az idők végezetéig".

Szerencsére van tehát Okinawán is valamiféle "városvédő egyesület", akik odafigyelnek ezekre az aprócska, mégis sokat mondó történelmi maradványokra, és a mai világ rohanó emberét kis figyelmeztetéssel emlékeztetik az örökkévalóságra.

Íme tehát Kiyuna hét ősi, többszáz éves kőoroszlánja (nevük is van!):