A mostani (2012 augusztus 26-i) már a 15-ik tájfun idén ebben, a nyugat-csendes-óceáni régióban. Nagyon erősnek mondták, amikor közeledett, és pont erre vette az útját Okinawa kis szigete felé. Az apró földdarab szinte eltűnik a rengeteg nagy fehér felhőkavargásban...

Aztán szerencsére mégsem lett olyan erős, mint amennyire féltek tőle. A neve Bolaven volt, amely Laosz egyik déli fennsíkjának a neve. De hogy jönnek ezek a nevek, ki nevezi el és milyen módon a tájfunokat itt Kelet-Ázsiában?

Első sörözésünk alkalmával került ez szóba, és miután megtudtam, hogy az érintett 14 ország javasolhat nevet, viccesen tiltakoztam és követeltem, hogy - tekintettel a jelentős okinawai magyar népességre - mi magyarok is szavazhassunk a közelgő tájfunok elnevezésére!

A tréfát félretéve, megtudtam, hogy 2000-ben született egy megállapodás, miszerint a régió országai (az alábbi táblázatban baloldalt, kétszer egymás alatt, angol abc-sorrendben) mind javasoltak 10-10 nevet, és innentől kezdve ezek mennek sorban egymás után, felülről lefelé, oszlopról oszlopra. Tehát a mostani tájfun neve Bolaven (Laosznál a Név 1 oszlopban), az előzőt Japán adta (Tembin, =hinta), s a következő neve a macaui Chanchu lesz. Ha az oszlop aljára érnek, jön a Név 2, és így tovább, majd elölről az egész megint. 2000, a bevezetés éve óta már kétszer megfordult a lista, az első öt évben - évi 25-30 tájfunnal is számolva már elérték a 142-t. Új neveket már nem lehet adni (hacsak nem változtatják meg a szabályt).

A nevek egyébként állatokat, tájakat, csillagokat, néha híres embereket jelölnek. A japán listán például felismerem a "tokage" (=gyík), a "yagi" (=kecske), a "kujira" (=bálna) állatneveket... Érdekes még a kambodzsai "Sárika", de lehet, hogy ez valójában más, csak így hangik...

Ezt a táblázatot a Japán Meterológiai Szolgálat találta ki és kezeli. Az északnyugat-csendes-óceáni (tehát az Egyenlítőtől északra és a Dátumvonaltól nyugatra haladó) tájfunok nagy része azonban a Fülöp-szigetek térségében keletkezik, és érdekes módon a Fülöp-szigetiek, miközben persze csatlakoztak a japán rendszerhez, megtartották saját elnevezéseiket is. Ezért aztán sok tájfunnak - főleg mielőtt a japán érdekeltségi övezetbe érkeznének - van egy korábbi, filippinó neve is. Ezek a névek néha fantáziadúsabbak, s olyanokat lehet találni közöttük, mint a "Zigzag", amely nevét - gondolom - nem meghazudtolva biztos cikkcakkban haladt a japán szigetek felé...

Mi volt 2000 előtt? Fura, de az elnevezések rendszerbe szervezése csak 1945-ben indult el. Azelőtt teljesen ötletszerűen, mitológiai lényekről, gonosz politikusokról, szellemekről, effélékről nevezték el a viharokat. A második világháború után az Egyesült Államok (most csak a nyugat-pacifikus régióról beszélek) állított fel egy listát, amelyen kizárólag angol női nevek voltak, s innen választottak ábécé-sorrendben. Az 1959-ben létrejött "Joint Typhoon Warning Center" még mindig ezeket a neveket használta, majd 1979-ben a listát kiegészítették férfinevekkel is. Csak 1998-ben jött el az ideje, hogy elismerjék, ez az egész dolog túlzottan angolszász a régióra nézve, s ekkor átadták az előrejelzés (és az elnevezések) felelősségét is a Japán Meteorológiai Szolgálatnak. 2000-re aztán a JMA (Japan Meteorological Agency) megszervezte a fentebb már ismertetett, "demokratikus" elnevezésrendszert.