A Kyushutól délre egészen Okinawáig húzódó szigetlánc legnagyobb tagja Amami-O-shima ("Amami-Nagy-sziget"), amely egyben az Amami-szigetek legjelentősebb tagja. Területe több mint 700 négyzetkilométer, legmagasabb pontja 694 méter, lakosainak száma meghaladja a 68 ezret.
Őslakosai 6000 éves múltra tekintenek vissza, az úgynevezett Jomon kultúra emlékeit (agyagedények, földkunyhók) ilyen régről is megtalálták. A sziget 1624-ig a Riukiu Királyság része volt, majd a Satsuma klán foglalta el, mielőtt a Meiji-időszakban végleg Japánhoz csatolták. A világháborúban itt is zajlottak harcok, és 1945 után 7 évig még amerikai fennhatóság alatt volt. 1952-ben adta vissza Amerika a békeszerződéssel Japánnak.
Amami-O-shima még ma is kiterjedt erdőségeiben két nevezetes bennszülött állatfaj él: az egyik az amami ősnyúl, amelyik sajnos a habuk (mérgeskígyók) ellen betelepített mongúzok miatt már meglehetősen ritka, kipusztulás szélén álló emlős; a másik a Lidth-szajkó (Garrulus lidthi), amelyik viszont gyakori, hangos madara az erdőknek.
Az amami ősnyúl (Pentalagus furnessi) különleges, primitív nyúlfaj, fülei még kicsik, karmai viszont nagyok, erősek, mert hogy főként maga ásta üregekben lakik, és csak éjszaka jön elő. Szinte lehetetlen találkozni vele, mi is csak az ürülékét (bogyóit) láttuk. Viszont mivel híres, a szigeten mindenütt hirdetik, plüssállatokat és posztereket árulnak róla.
Amamira mi kis repülővel érkeztünk Okinawáról, a Ryukyu Air Commuter egyik gépével, amelynek okinawai siisaa volt festve a farkára... A reptéren máris az ősnyúl várt minket, igaz csak plüssállatka alakban. Később az Amami Wildlife Centerben kitömött példányát is megcsodálhattuk, bár ez sokkal kevésbé volt aranyos...
Erdei kirándulásaink során a legjobbnak a Kinsakubaru őserdő bizonyult, ahol nem csak a páfrányfák és más faóriások sűrűjében gyönyörködhettünk, de rábukkantunk az igencsak ritka krokodilgőtére (Echinotriton andersoni) és találtunk egy szintén meglehetősen ritka ezerlábút (Sinostemmiulus japonicus), amelyet eddig csak Honshuról ismertek.
Az Amami-szigetek további nagyobb tagjai Kikai-shima, Tokuno shima, Okinoerabu-jima és Yoron-to, amelyeket azonban ez alkalommal nem tudtunk meglátogatni, talán majd később.
