Okinawán a karácsony – érthető vallásos okból, hiszen itt a buddhizmus az uralkodó – nem ünnep, vagy legalábbis nem Jézus születésének ünnepe. December 24-25-26 nem munkaszüneti napok, 23-a viszont az, mert ez a császár születésnapja. A jelenlegi japán császár Akihito, a világon az egyetlen uralkodó, aki a császár (Emperor) címet viseli, a 125-ik a sorban. A japán császárok leszármazásukat i. e. 660-ig vezetik vissza, igaz, ennek a legrégebbi része inkább legenda és hagyomány, mint történelmileg igazolható tény. Mindegy, a hit szerint a Napistentől származó császárok közül a legutóbbiak Meiji (1852-1912), a 122-ik, Showa (1901-1989), a 124-ik, és az 1989-től uralkodó Akihito (szül. 1933. dec. 23-án), aki a 125-ik. Ő már nem rendelkezik tényleges politikai hatalommal, hanem a japán nép alkotmányosan elfogadott jelképét testesíti meg. Felesége, Michiko Shoda (1934–), akit 1959-ben vett el, az első polgári származású császárné. Három gyermekük közül Naruhito herceg (1960–) 1993-ban nősült, egy leánya van (Toshi hercegnő); Akishino herceg (1965–) 1990-ben, bátyja előtt nősült, két lánya (Mako hercegnő és Kako hercegnő) után végre 2006-ban fia (Hisahito herceg) született, aki tehát a trón várományosa (nagybátyja és apja után). A császár lánya, korábban Nori hercegnő (1969–) 2005-ben feleségül ment a 40 éves várostervezőhöz, Yoshiki Kurodához, s ezzel a törvény értelmében lemondott császári családtagságáról és minden jogáról, és Mrs. Sayako Kuroda néven él tovább. Foglalkozását is feladta: az egyetem elvégzése után a Yamashina Institute for Ornihtology-ban dolgozott ornitológusként a jégmadarak tanulmányozásával. Ennyit a császári családról.

A karácsony tehát Okinawán inkább üzleti fogás, a boltok – amerikai hatásra – természetesen tele vannak a Mikulással, fenyő- és karácsonyfadíszekkel, elektromos lámpafüzérekkel. Hó, szaloncukor, betlehemes jászol persze nincs, ne is keressük. Bár műhavat a gyermekek örömére az okinawai Christmas Fantasia Parkban azért előállítanak…

A mi karácsonyunk először az egyetemen zajlott, a laboratóriumi kollégák között, Magyarországról szóló Powerpoint előadással, majd magyaros partival. A menü gulyásleves, paprikáscsirke, mákosguba, otthonról hozott szaloncukor és törkölypálinka volt, nagyon ízlett mindenkinek. Mivel meglehetősen hideg volt az időjárás (kb. 12 fok), ezért a tanszék egyik szobájában hagyományos okinawai kotatsu-t rendeztünk be, ami a tatamira helyezett, futonmatraccal letakart és elektromosan fűthető alacsony asztalkát jelenti, amely alá a lábakat lehet jó melegbe bedugni. Kártyáztunk, szakéztunk, aztán éjfél felé hazamentünk aludni.

Szenteste a saját karácsonyunk családi meghittségben zajlott, karácsonyfának egy magas, elágazó dracénát vettünk, otthoni díszekkel díszítettük. A vacsora tejszínes lazac volt krumplipürével, forró tojásos borlevessel. A modern technikának köszönhetően a számítógépes skype-on még válthattunk is néhány szót az otthoniakkal.