Már a szigetek elnevezésével is bajban vagyok (vannak), mert ezt az Okinawától nyugatra fekvő szigetcsoportot hol Kerama-, hol meg Zamami-szigeteknek nevezik, de földrajzilag a Középső-Riukiu Okinawa-szigetcsoporthoz tartoznak. Adminisztratíve is eltérőek, egy részük Zamami Village-hez, más részük Tokashiki Village-hez tartozik. És hát még egy normális térképet se tudok találni róluk, csak ilyet:
Így aztán próbáltam a Google Earth-ből kreálni egyet, ami a későbbiekre is jó lesz. Rajta van Kume-jima, Tonaki-shima, Aguni-jima, sőt még Iheya, Izena és Yoron is...
Ezen persze meg az a bizonyos Nagannu-jima nincs rajta (csak kis maszatként), ahol nemrég voltunk. Közelebbről a Zamami-szigetek (ami mellett ugye ott van a Tokashiki-jima, és együtt a Kerama-szigetek lennének, de ezen a térképen meg ez nem látszik) ilyen:
Na elég a térképekből.
A hajó Nahából Aka kikötőjébe ment, átszelve az egész szigetcsoportot. Gyönyörű út volt, számos lakatlan kis szigetben, sziklában gyönyörködhettünk a kb másfél óra alatt. A komppal átvittem a kocsimat is, mert így könnyebbnek ítéltem majd a közlekedést, számos sziget híddal van összekötve.
Az első két éjszaka tehát Aka, Geruma és Fukaji volt. Ahogy a kis minshuku szállásomat megtaláltam, elindultam kocsikázni; s az első kanyarban két gyönyörű kerama-sika, azaz keramai japán szarvas (Cervus nippon keramae) bika köszöntött!
Ezek egyes vélemények szerint betelepítettek, de ugyanakkor mégis külön alfajként tartják őket nyilván. Akán szép számmal élnek, de Zamamin és a többi szigeten nem sok vagy egyáltalán nincs belőlük.
Meg kell hogy mondjam, ezeken a szigeteken még soha senki nem gyűjtött ezerlábúakat, legalábbis nincs róluk semmilyen adat. Ezért azzal jöttem, hogy bármi, amit találok, a tudománynak új. És rögtön: találtam egy Riukiaria-fajt, ami olyan mint a Kume-jimán élő, csak kisebb (valószínűleg új alfaj), és persze egy Xystodesmus-faj is előkerült megint, Tokashiki-hez hasonlóan. Szóval nem jöttem hiába!
De nem csak ezért nem. Akának gyönyörűek a partjai, snorkelezésre kiválóan alkalmasak. Az egyik északi öbölben (Kushibaru Beach-nél). csodálatos korallzátonyt fedeztem fel, sekély, csendes vízben, rengeteg hallal. Sokat fényképeztem.
És az igazi öröm másnap ért: a szállásadó (Kinjo-san) ötletére elmentem a "közönséges" Ama Beachre - ami egy népszerű homokos strand, és nicsak, alighogy lemerültem, egy tengeriteknőssel (levesteknős, Chelonia mydas) találkoztam! Kényelmesen legelészte a tengerifüvet, nem zavartatta magát a fürdőzőktől... Nagy élmény volt.
