Születésnapomra kitaláltam, hogy az itteni kis magyar közösséggel (rajtam kívül 3 ember) elmegyünk vacsorázni egy jól kinéző, régi étterembe. Ez a Pizza House nevű hely, amelyet már többször láttam az 58-as főút mellett, az amerikai Camp Kinser tábor közelében. Hangulatos, piros cseréptetős, tornyos, zöld bokros mediterrán (talán andalúziai stílusú) épületnek tűnt, amely "steak and lobster" felirattal hirdette magát. Utánaolvastam, 1958-ban alakult a stáb, ami még jobban felcsigázta érdeklődésemet, hiszen egybeesett a születési évemmel. Gondoltam jó kis partit rendezünk majd benne...
Felhívtuk, hogy asztalt foglaljunk, de kiderült, épp költöznek. És amikor csak úgy kiváncsiságból tegnap elautóztam arra, még ennél is megdöbbentőbb kép fogadott:
Pedig előtte tényleg jól nézett ki, nem csak a honlapjukon. Itt a Goggle-Map-es utcafelvétel, decemberben még ilyen volt:
Hát így hamar elszállt a tervem. Kár, hogy a szép, stílusos, régebbi épületeket sokszor Okinawán is lerombolják, hogy helyettük stílustalan, modern (igaz, bizonyára földrengésbiztos) betonkockákat építsenek.
A mostani költözésről, rombolásról semmit nem közlő, angol nyelvű honlapjukról megtudhatjuk, hogy az éttermet - az akkoriban új, népszerű pizza ételek kedvéért - "Pizza House"-ként alapították Okinawán 1958. december 24-én, de már a kezdetektől széles skálán kínálták a más, többnyire amerikai ízlésű finomságokat. Első helyszínük a Kadena amerikai bázishoz közel, Koza Cityben volt (ma ez Okinawa város része), de egy év múlva már Ginowan városban, Oyamában találjuk őket. Amikor Okinawa Prefektúrát az amerikaiak 1972-ben visszaadták Japánnak, az amerikai katonai bázisok létszáma és forgalma hatalmasat visszaesett, és a hozzájuk kapcsolódó okinawai kiszolgáló egységek (éttermek, más szolgáltatások) is sorra bezártak, megszűntek. A Pizza House 1988-ban megint költözött, ekkor az urasoe-i volt Amerikai Konzulátus épületét kapta meg. Ez az a hangulatos együttes, amit én is kiszúrtam, s amit most földig rombolnak.
Az étterem konyhája híresen jó volt, Ota sensei, a meghívó professzorom egyik kedvenc vacsorázó helyének számított. A honlapra föltett menü szerint valóban számtalan különlegességet kínáltak: ausztrál marhasztéket, bordát, rákot (garnélát, langusztát, homárt), szárnyasokat (pulykát, csirkét), olaszos ételeket (pizzát, tésztát, tengeri herkentyűket). A nem túl drága, de kiadós menükhöz - japán szokás szerint - választható köret (rizs, kenyér, krumpli vagy spagetti), leves, zöldsaláta, desszert, kávé vagy tea járt. Remélem az új helyükre legalább a séfet viszik magukkal!
